Tanfolyamaimon sok kijelentésem ellentmond a korábbi ismereteknek, ezért belső feszültséget okozhat.
Néhány példa ezek közül:
A sikertelen fogászati kezelések leggyakoribb oka a condylus kényszerhelyzete a harapásban.
Egy mélyharapás nem betegség, nem tekinthető harapási rendellenességnek. Tünetek akkor lépnek fel, amikor a harapás a condylus kényszerhelyzetét okozza. Akkor sem a mélyharapáson kell változtatni, hanem a condylus helyzetén.
Automatikus működésben a fogak zárt helyzetéből történő mindennemű oldalirányú mozgás, így a fogcsikorgatás is patológiás.
A front- és szemfogvezetés csak a harapásba irányuló állkapocsmozgásnál fiziológiás.
Az egyéni értékű artikulátort, az arcíves regisztrálást, valamint a támasztócsapos regisztrálást a harapás műszeres meghatározására célszerű használni.
A helyesen beállított harapás esetében a fogpótlás készítéséhez az artikulátort okklúdorként célszerű használni, hiszen a mozgások utánzása nem cél, és egyébként is reménytelen.
Paradigmaváltást eredményez a fogászatban, ha a szemnek láthatatlan condylusokból indulunk ki és a fogászati kezelések céljának a rágóizomzat hibátlan működését jelöljük meg.