II. rész

Féloldali harapásemelés

Első eset

B. Gy. 24 éves páciens három éve egy hidat kapott a jobb oldalon alul, amivel nagyon elégedett volt. Ezután számos egészségügyi problémája keletkezett. Fülész, neurológus, reumatológus kezelte, de a panaszai nem enyhültek. A fiatalembernek elege lett abból, hogy hetente orvosi kezelésekre jár, különféle gyógyszereket szed, ezért egy napon abbahagyta a terápiát. Érdekes módon panaszai lassan maguktól megszűntek, már csak fogainak állapota zavarta.
A hídra helyezett vattatekercsre haraptatva másik harapás jött létre. A féloldali harapásemelés következményeképpen megjelent a frontfogak letöredezett részeinek a helye.

Második eset

B. I. 50 éves páciens a jobb alsó híd beragasztása óta számtalan egészségügyi problémával küzd. Fogorvosától vár megoldást, aki szerint a híd hibátlan.
Kiindulási állapot
Kiindulási állapot gipszmodellen
A műszeres harapásregisztrálás eredménye: a híd túl alacsony
A harapásemelő a modellen
A harapásemelő a szájban
A páciens a féloldali harapásemelő viselése óta jól van.
A sikertelenség oka mindkét esetben ugyanaz: amikor a páciens a felpuhított viaszba harapott, kinyomódott az ízületi porckorong, a híd a kompressziós ízületi pozíciónak megfelelően készült. A rossz harapás a kétoldali rágóizomzat egyenetlen feszülését eredményezte, ezért a rágóizomzat megpróbálta az állkapcsot az izomfeszülés-egyensúly irányába kimozdítani. Miután ez nem sikerült, fogszorítás jött létre, ami a panaszokat okozta. Az első páciens „sikeresen” széttördelte a csikorgatás útjában álló akadályokat, amitől az állkapocs egy másik harapási pozícióba juthatott. Itt már helyreállt az izomfeszülés-egyensúly, ettől ellazultak az izmok, megszűntek az általános állapotában fellépő panaszai. A vattatekercsre harapva helyreállt a helyes ízületi pozíció.
A fogorvosok megfigyelték, hogy a harapás megemelésével gyakran kiküszöbölhetőek az általános állapotban jelentkező legkülönbözőbb tünetek. Ennek az a magyarázata, hogy az ízületek gyakran maguktól visszarendeződnek, ha a fogak nem kényszerítik azokat hibás pozícióba. Ha helyreállt a helyes ízületi pozíció, a rágóizomzatnak nincs mit kompenzálnia, ettől megszűnhetnek a görcsös izomműködés által okozott tünetek.

A cél az ízületek helyreállítása. Gyakran csak az egyik oldal ízületi pozíciója hibás. Ilyen esetben csak ezen az oldalon kell az izületet széthúzni (harapást emelni).

Kétféle harapásemelést célszerű megkülönböztetni: a féloldali harapásemelést, amelynek célja az ízületek széthúzása és az incizális harapásemelést, amelynek célja az arc megnyújtása, tehát az incisivusok közötti távolság növelése.

Az állkapocsízületi kezelés tipikusan féloldali harapásemeléssel történik. Amennyiben mindkét állkapocsízület kompressziós, úgy a féloldali harapásemelés mindkét oldalon szükséges.

Egy incizális harapásemelés gyakran féloldali harapásemelést is okoz.
Incizális harapásemelés csak megsüllyedt harapás esetén indokolt.

Megsüllyedt harapás esetén a harapásemelés mértékénél az arc harmóniáját kell szem előtt tartanunk. Az arc harmóniája arányaitól, a koponya és az állcsont egymáshoz való viszonyától, egyszersmind a harapástól függ.
A képek a kiindulási állapotot, 4 és 2 milliméteres emelés eredményét mutatják

Összefoglalás:

  • Probléma: A páciens hibás ízületi pozícióban harapta össze a felpuhított viaszt (rossz harapást produkált). A laboratórium a megadott harapásnak megfelelően készítette el a fogpótlást.
  • Következmény: izomműködési zavar, tünetek
  • Megoldás: harapásemeléssel az ízületek rendezése
  • Következmény: jó harapás, harmonikus izomműködés, tünetek megszűnése