VI. rész

Állkapocsízületi kezelés

A jó harapás jellemzője az állkapocsízületek fiziológiás működése. A jó harapás reflexes izomellazulást eredményez. A száj öntisztulásának feltétele a jó harapás.

A rossz harapás jellemzője a rossz ízületi pozíció. A rossz ízületi pozíciót a rágóizomzat kompenzálni igyekszik. A rossz ízületi pozíciónak izomműködési zavar a következménye, ami a fogcsikorgatásban, illetve ha ez nem megy, a fogszorításban nyilvánul meg.

Az állkapocsízületi kezelés célja az ízületek rendezésével a hibás izomműködés leállítása.

A rágóizomzat a vázizomzat része, hibás működése a legkülönbözőbb tüneteket okozhatja. Miután nincs olyan tünet, amely kizárólag a rágóizomzat működési zavarára jellemző és/vagy amely az állkapocsízületi kezelést befolyásolná, a tünetek alapos ismerete a kezelés szempontjából érdektelen.
A kezelés célja az ok (rossz ízületi pozíció) és nem a tünetek megszüntetése.
Az állkapocsízület kezelése tipikusan harapásemeléssel történik. Kétféle harapásemelést célszerű megkülönböztetni: a féloldali harapásemelést, amelynek célja az ízületek széthúzása és az incizális harapásemelést, amelynek célja az arc megnyújtása. Az állkapocsízületi kezelés tipikusan féloldali harapásemeléssel történik. Amennyiben mindkét állkapocsízület kompressziós, úgy a féloldali harapásemelés mindkét oldalon szükséges. Egy incizális harapásemelés gyakran féloldali harapásemelést is okoz. Incizális harapásemelés csak megsüllyedt harapás esetén indokolt.

Harapásemelést fogpótlással vagy sínnel végzünk.
A sínterápia célja az állkapocsízületek ideiglenes rendezése a korai érintkezések felfedezése és eliminálása céljából.

A sínt alvásnál való viselés utáni reggel a fogorvos távolítja el először a szájból. Piros fóliára kétszer gyorsan csattogtatunk a pácienssel, majd a piros elszíneződést csiszoljuk. Ezt az eljárást addig végezzük, amíg mindkét oldalon megjelenik a piros szín.
Fogászati kezelésünk során akaratlanul is változtatunk páciensünk harapásán. Ez nem csak a fogszabályozásnál vagy a fogpótlás készítésénél lehet így, hanem a rágófelszínt érintő tömésnél is.

A rágóizomzat működése a harapás ideiglenes változtatásával más módon is befolyásolható.

A megváltozott harapás az állkapocsízületben okoz változást. Az állkapocsízületi pozíció megváltozása a rágóizomzatban alkalmazkodási válaszreakciót indít el. Az alkalmazkodás képessége teszi lehetővé, hogy megváltozott harapás esetén is fennmaradjon a stabilitás. Tünetek akkor keletkeznek, amikor a hatás mértéke meghaladja az alkalmazkodóképesség határát, a szervezet belső önszabályozó képessége nem képes az egyensúlyt visszaállítani. Egy fogászati kezelés kudarcának okát tipikusan máshol keressük (pl. a pácienst tesszük felelőssé), minthogy feltételeznénk a harapás és/vagy az állkapocsízületi pozíció hibáját.
Előzzük meg egy súlyos kórkép kialakulását!

Alapvető fogorvosi feladat az állkapocsízület kezelése.

Összefoglalás:

  • A jó harapás reflexes izomellazulást eredményez
  • A rossz harapás hibás állkapocsízületi pozíciót okoz, aminek izomműködési zavar a következménye
  • A hibás rágóizomműködés a legkülönbözőbb tüneteket okozhatja
  • Állkapocsízületi kezelés célja a helyes ízületi pozíció létrehozása, ezáltal a kóros izomtevékenység leállítása
  • Az állkapocsízületi kezelés módszere a harapásemelés
  • A harapásemelés célja az ízületek rendezése, többnyire széthúzása, szükség esetén az arc vertikális dimenziójának növelése is
  • A sínterápia célja az állkapocsízületek ideiglenes rendezése a korai érintkezések felfedezése és eliminálása céljából.