A gnatológusok megfigyelték, ha egy pácienstől három fogorvos egymás után harapást vesz, annak három különböző eredménye lesz. Továbbá, ha egyazon pácienstől ugyanaz a fogorvos reggel, délben és este harapást vesz, annak is három különböző eredménye lesz. A sokféle harapás megoldására a kiegyensúlyozott harapást javasolták, mert ilyenkor az állkapocs átcsúsztatható az egyik harapásból bármelyik másikba.
A sokféle harapás oka, hogy a condylus a harapásban – az ideális helyzetéhez képest – feljebb, lejjebb, előrébb, hátrébb, jobbra vagy balra állhat. Ráadásul kettő van belőle.
A fogászat igazi problémája a harapás, mivel attól függ a rágóapparátus működése.
Véleményem szerint harapási rendellenességről csak akkor beszélhetünk, ha a harapás condylus kényszerhelyzetet okoz.
A szakma szabályainak megfelelően végzett fogászati kezelés is okozhat condylus kényszerhelyzetet, ami szerteágazó egészségügyi problémákhoz, komoly fájdalmakhoz vezethet.
A condylus (állkapocsízület) kezelése a fogorvos kompetenciája.
Paradigmaváltást eredményez a fogászatban, ha a szemnek láthatatlan állkapocsízületből indulunk ki és a fogászati kezelések céljának a rágóizomzat hibátlan működését jelöljük meg.